
Head of the Charles - blog
Hosszú és fáradt 2,5 nap után egy észak cambridge-i, tipukus amerikai társasház első emeletén ülök egy tipukus amerikai otthonban. Az Airbnb-n találzuk a szobát és céljainknak. 2,5 napja keltünk útra kis családommal, hogy 8 év után átrepüljem ismét a fél világot egy kis evez
Bled 2017
Bledben evezni kötelező. Évente egyszer mindenképp hozzá tesz az emberi jóérzés megőrzéséhez. Ez a víz különleges. A hely szépsége felől nincs kétség, mindig is ez lesz a legkülönlegesebb evezős pálya, ahol egy közép-európai evezősnek meg kell fordulnia. A hegyek, a t
Tényleg más az evezősök agyi vérellátása?

Azok az emberek, akik nem eveznek és erre a gyönyörű sportra gondolnak, gyakran úgy képzelik el az egyetemista evezősök életét, hogy azok hajnalban kipattannak az ágyból, sietnek a klubba, hogy órákat és hosszú kilométereket evezzenek, majd rohannak az órákra, hogy a délutáni edzés előtt tanulhassanak.
Az általános elképzelés ellenére az evezősök, mint ahogyan a legtöbb sportoló, úgy tartják, hogy nincs semmi különleges a sportágukban. Azonban egy újabb kutatás alapján elgondolkodhatunk, hogy mégis csak van valami speciális az evezésben. Az agyi vérellátás az evezés során kissé eltér a tapasztalttól.

A New Zealand Otago Egyetemén keresték a választ erre a jelenségre. 2000 m ergométeres felmérőt húzattak a résztvevőkkel, és vizsgálták, hogyan tudnak a nap többi részében szellemileg teljesíteni. A szerzők legnagyobb meglepetésére azt figyelték meg, hogy a vártnál nagyobb mennyiségben megnőtt az agy vérellátása és ez hosszabb ideig kitartott, ellentétben a más sportoknál tapasztaltnál.
A „Scandinavian Journal of Medicine & Science in Sport” főszerkeztője, Olivia Faull azt a magyarázatot adta, hogy az edzés intenzitásával nő az agyi vérellátás. Azonban a legtöbb sportban egy bizonyos pontnál, a megemelkedett tejsav szint vagy az anaerob küszöb körül, mikor az atléták gyorsabban kezdenek lélegezni, az agyi vérellátás lecsökken a további terhelés ellenére is.
„A megemelkedett légvételre azért van szükség, hogy a szén-dioxid többletet eltávolítsa a szervezetből, így az anaerob energia felhasználás következtében termelődött tejsav és hidrogén-ion savas hatását tompítsa.”
Edzés közben a dolgozó izmok vérellátására fókuszál a szervezet és ezzel együtt a gyorsabb légzéssel távozó szén-dioxidnak köszönhetően az agyi erek összehúzódnak. „A szén-dioxid vazodilatátor (azaz az erek izmait ellazítja)hatással rendelkezik, így a csökkent szén-dioxid szint az erek összehúzódását okozhatja (un. vazoconstrictor).”
Na, ebben a pontban különböznek az evezősök. Faull és kollégái figyelmesek lettek arra, hogy mikor az evezősök elérik az anaerob küszöböt, akkor igaz, hogy csökkenni fog az agyi vérellátás, de a további terhelés során is egy viszonylag magas szinten megmarad, a további csökkenés helyett. Faullék arra gyanakodnak, hogy az evezős mozgásnál az izmok segítenek fenntartani a vérnyomást és az agyi vérellátást.
Ez miért is fontos?
Annak ellenére, hogy Faull ódzkodik az olyan kijelentéstől, miszerint az evezősök agya hatékonyabb a többi atlétáénál, a vizsgálati eredmények alapján úgy nyilatkozott, hogy ez a jelenség különbözik a többi sportág űzőinél tapasztalttól, és még fogalmuk sincs, ez hogyan függ össze a sportágban nyújtott teljesítménnyel és a szellemi képességgel.
Egyelőre ez a tanulmány a keményen edző és versenyző egyetemistákat vizsgálta és az evezősök megfigyelése csak a kezdetén van. „Még nem vizsgáltuk ki”- mondta Faull- „Arra gyanakszom, hogy egyfajta szaktudást is igényel, hogy ha az intenzív csapásszám következtében megmarad az agy magas vérellátása.”
Azonban több vizsgálatra is szükség van, hogy teljes mértékben utánajárjanak, de emellett óvatosságra is okot adhat ez a felfedezés. „Ha a fokozott agyi vérellátásnak az evezés során kifejtett mechanikai pumpa az oka, akkor elképzelhető, hogy azoknál az embereknél, akinek sérült az agyi érhálózata (pl. aneurysma, erek betegségei stb.), veszélynek teszik ki magukat evezésnél.” – figyelmeztet Faull.

Növekvő teljesítmény
A teljesen váratlan vérellátás megállapításánál a vizsgálat továbbá megerősített egy hosszan követett jelenséget. Ez pedig az, hogy a teljesítmény a nap folyamán növekszik. Az eredmény átlagosan 3.4 másodperccel javult 2000 méteres ergofelmérőnél délután a reggeli produkcióhoz képest.
Ez a lökés a teljesítményben visszavezethető a test természetes cirkadián ritmusához, ami befolyásolja a napszaki fiziológiás változásokat. „Természetesen számítottunk rá, hogy a délután nőni fog a teljesítmény, de még nem sikerült tisztázni, hogy a megnövekedett agyi vérellátásnak mekkora szerepe van.”
Azt, hogy az agy vérellátása délután nő, más vizsgálatok is megállapították. „Úgy feltételezzük, hogy ennek köze van a délutáni növekvő állóképességhez.” – magyarázta Faull. Azonban meglepő, hogy az agy vérellátása állandó mértékű reggel és délután között.
Faull szerint elképzelhető, hogy az agy délután megengedi a versenyzőknek, hogy jobban kihajthassák magukat.
Persze még rengeteg vizsgálat vár erre a területre. „Mélyebbre kell ásnunk, hogy megállapíthassuk a különböző agyi régiók válaszát az izomzattól jött ingerekre reggel és délután, ezért további vizsgálatokra lesz még szükségünk.”
cikk forrása: http://www.worldrowing.com/news/blood-flow-the-brain-different-rowers
Kapcsolódó termékek

Head of the Charles - blog
Hosszú és fáradt 2,5 nap után egy észak cambridge-i, tipukus amerikai társasház első emeletén ülök egy tipukus amerikai otthonban. Az Airbnb-n találzuk a szobát és céljainknak. 2,5 napja keltünk útra kis családommal, hogy 8 év után átrepüljem ismét a fél világot egy kis evez
Bled 2017
Bledben evezni kötelező. Évente egyszer mindenképp hozzá tesz az emberi jóérzés megőrzéséhez. Ez a víz különleges. A hely szépsége felől nincs kétség, mindig is ez lesz a legkülönlegesebb evezős pálya, ahol egy közép-európai evezősnek meg kell fordulnia. A hegyek, a t

Megosztás



